Az-az International Conference on Economics and Administration, a Bukaresti egyetem, Faculty of Business and Administration szervezésében.
Erről szólt az elmúlt másfél napom. Azért csendben hozzáteszem, hogy ha hozzáadom a felkészülésre szánt időt, illetve a cikk megírását, akkor jóval több idő jönne ki.
A tegnapi nap, aránytalan volt a maihoz képest. Viszont, nem akarok a negatívumokkal kezdeni.
Hanem inkább visszapörgetem az idő kerekét tegnap reggel 9:00-ra, ugyanis ekörül érkeztem meg a helyszínre. Már a bejárat előtt mosollyal fogadott Elena Druica tanárnő - konferencia menedzsere, fő szervezője - akit egy csupa szív embernek ismertem meg és úgy vélem, hogy egy ilyen volumenű konferencia megszervezéséhez (évről évre, lassan ugyanis hagyománnyal fog rendelkezni, hiszen ez volt az 5-ik éve már, hogy megrendezésre került) aktív személyiségre van szükség. Ezt követően letudtam a regisztrációt, ami szinte egy fél perc alatt meg is volt. Hogy miért? Javarészt azért, mert nem volt nehéz megtalálnom magam a listán, ugyanis országokra volt lebontva és Magyarországot én, meg egy másik számomra ismeretlen úriember (aki el se jött) képviseltük.
Majd egy kedves egyetemista lány felkísért az emeletre és megmutatta a termeket ahol zajlani fognak az események, végül bevezetett a konferencia terembe, ahol a megnyitó ülésre került sor 9:30-tól.
Lassan gyülekeztek az emberek, és némi késéssel, kb. 10 perc, elkezdődött az idei menet. Volt egy-két ismerős arc tavalyról, viszont sok ismeretlen is, de ez így van rendjén.
Elsőként Prof.Dr. Magdalena Platis köszöntötte a résztvevőket, aki a Bukaresti egyetem rektor helyettese. Tetszett mert nem húzta el jobban a kelletténél és megpróbálta alaposan, de még is tömören ismertetni az első nap programját.
Majd az első "speaker" Jacky Mathonnat volt, a K+F nemzetközi tanulmányi intézet részéről, Univ. d'Auvergne, Franciao.-ból vette át a szót, akinek az előadását nem igazán élveztem, egyrészt azért, mert rengeteg slide-al készült melyen jó sok volt a szöveg is (előadásának témája: Old and New Economic Challenges for the French Health System).
Valahogy megkönnyebbülés volt amikor befejezte és következett Simon James, University of Exeter Business School, U.K., na ő egy roppant szimpatikus és kedves figura volt, az előadása is érthető, kellemes, sőt néha elgondolkodtató volt, egy apró hiba viszont az előadásával kapcsolatosan, hogy nem akart mikrofonba beszélni, viszont a hangját nem emelte meg túlzottan. Előadása: The importance of fairness in tax policy: behavioral economics and the UK experience. Lényegében az igazságosság fontosságát emelte ki, illetve azt, hogy az angolok mennyire nem rajonganak a túlzott adóztatásért. Kérdem én, hogy van olyan nemzet aki talán igen?!
Mivel már egy olyan 40 perces késésnél tartottunk mire véget ért az előadása így kérdésekre nem igazán jutott idő.
Ha emlékezetem nem csal, talán eközben érkezett meg Dr. Christina Suciu aki a plenáris ülés moderátori szerepét kellett ellássa és érkezése után a rektor helyettes asszony át is adta neki a szót.
A következő figura, tavalyról már visszatérőnek számít, Fabio Musso, Urbino University, Olaszország. Vele egy a gond, hogy az angolja nagyon olaszos, ebből adódik, hogy nehezen lehet megérteni amit közölni akar. Az idei előadása egy fokkal élvezetesebb volt számomra a téma miatt: Industrial disctricts: past, present and future. The Italian experience, the case of Romania, the emergence of new industrial paradigms. Lényegében az ipari kerületek kialakulása, jelenlegi állapotuk és jövőbeli tendenciákat kívánt velünk ismertetni külön kiemelve az olaszországi specifikumokat.
Az utolsó előadás előtt – mivel erősen túl lett lépve az allokált idő – az a döntés született, hogy kerüljön sor az első kávészünetre – amit én úgy vártam már mint a Messiást, ugyanis reggel 7:50-től kezdődött a napom, de előtte való éjszaka nem igazán aludtam valami jól és hozzá vagyok szokva, hogy a kelést követően megejtem a reggeli kávézást. Az megnyugtató volt számomra, hogy többek arcán láttam, hogy üdvözölték e javaslatot.
Egy 15-20perc után visszamentünk a terembe, és soron kívül pontosabban a program szerint hamarabb meghallgattuk az első workshop első előadóját, ugyanis kiderült, hogy az adott úriember felesége aznap reggel kórházba került, így teljesen érthető volt, hogy ha már eljött Németországból akkor megtartaná mégis az előadását viszont azt követően vissza akart repülni – szintén érthető. Ő nem volt más mint Michael Möcker, Fern Universitat in Hagen, „Commitment Devices: Nice or Mean means”.
Ezt követően meghallgattuk a plenáris ülés utolsó előadóját aki ugyancsak visszatérő figura: David Stefan Bathory, Psy.D., Bathory International LLC, Somerville, New Jersey, USA. Igen első látásra azt gondolná az ember, hogy magyar az úriember és nem is tévedne akkorát, de valamikor még az 1900-as évek első felében a felmenői kitelepültek Amerikába és ő is már ott született. Ő egy némileg különleges témával jött: Relational Dynamics and Health Economics: Resurrecting Healing.
Szóval jutott mindenből. Majd jött a feloszlatás pillanata, ugyanis egyszerre párhuzamosan 2 workshop és egy általános szekció vette kezdetét. Én a legutóbbiban voltam érdekelt, de annak is csak a délutáni részében. Ez papíron jól is nézett ki, de mint a nap folyamán, az ebédszünet alatt kiderült, voltak jó páran akik vagy utolsó percben mondták le a jelenlétüket, vagy pedig „közbejött nekik valami”. Így történt, hogy 3an maradtunk, mondjuk a kis mini szekció melynek a moderátora voltam amúgy is 4 dolgozatot tartalmazott, végül az a döntés született, hogy csatlakoztunk az egyik workshop-hoz és délután miután ők végeztek került sor ránk, viszont legalább nagy volt a hallgatóság.
Ez volt az első alkalom, hogy egy konferencián fel lettem kérve, mint moderátor, de nagyon élveztem a szerepet és a végén meg is tapsoltak, jó lehet ez többek között annak is betudható, hogy egyúttal én kellett összegezzem a nap eseményeit, de inkább a szekció munkásságát foglaltam össze.
Mint jó szekcióvezető, én törtem meg a jeget, ugyanis az előadásom a saját kis szekciómba volt benne. Nem akarom oldalakon keresztül részletezni az eseményeket (mert nem hinném, hogy sokan kíváncsiak rá, ha valakit meg érdekel az majd rákérdez) viszont azt kell mondanom, hogy a szekció méretének ellenére, vegyes és sokszínű volt, ugyanis kezdve a Leadership-től, volt itt szó, turizmusról (marketing kommunikációs csatornák), internet jogról egészen vitatott problémákig melyek a köztisztviselők felfüggesztésével kapcsolatosak.
Majd következett a vacsora, ahol az a megtisztelő felkérés érkezett a főszervező tanárnő részéről, hogy jövőre szervezhetek egy saját workshop-ot Leadership témában. Természetesen megköszöntem és elvállaltam a felkérést, most már csak alaposan meg kellesz hirdetni és majd szervezni a részleteket.
Christina Suciu tanárnő, pedig külön gratulált és hozzátette, hogy látszik rajtam, hogy jó tanár lehetek, mert egyrészt otthonosan mozogtam a prezentálásom alatt másrészt pedig látszott rajtam, hogy lelkes is vagyok és ezek szerinte meghatározó elemei annak, hogy valaki milyen tanár. Örvendek, hogy nálam idősebb egyetemi tanárok meglátták ezt bennem.
A mai nap (Szombat) az egyfajta levezető volt számomra, egyetlenegy workshop volt betervezve mára amely a retailer-consumer relationship témán belüli dolgozatok bemutatását foglalta magába. Az első prezentációt lekéstem, de a hátralevőkön ott voltam. Számomra a legélvezetesebb talán pont az utolsó bemutató volt ebből a workshop-ból: Effects of Magical Thinking and Superstitious Beliefs on Consumer Behaviour volt. Ezt követte a záróbeszéd Elena Druica tanárnő részéről, majd az ebéd.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése