Ezen az estén Ákos bizony szóra váltotta a gondolatot.
2018. április 6-án töltötte be 50. életévét Kovács Ákos, mi több az idei év pályafutásának 30. évfordulója is egyben. Az apropó tehát adott volt az Ákos 50 elnevezésű turnéhoz. Nekem az utolsó előadások egyikén sikerült jelen lennem a budapesti Erkel színházban. A helyszínről röviden: varázslatos, szép, nagy terekkel. Egy-két színház megirigyelhetné például az emeleti büfének szánt hatalmas teret.
Az előadás két felvonása jelentősen különbözött egymástól: az első rész inkább az Andante korszakra emlékeztetett, meghitt, családias környezetet teremtve. Ebben a részben olyan kedvenceim csendültek fel (különleges hangszerelésben), mint a Keresd meg a lányt, Igazán, Ugyanúgy, Végre, Indiántánc, Érintő, Átölel.
Egy 15-20 perces szünet után jött a második felvonás: felgördült a függöny és még több élettel telt be a színpad, ugyanis már jelen voltak a VoiSingers kórus tagjai. Így nem is volt kérdés, hogy ebben a részben leginkább a vokális hangzásra kerül a hangsúly. Kiváló összhangban szólaltak meg olyan dalok, mint: Minden most kezdődik el, Hello, Tengermoraj, Őszi tájkép, Ébredj mellettem. A kórus szereplése felerősítette a dalokban rejlő érzelmeket olyannyira, hogy a nézők egy része például az Ikonra egyszerűen elhagyta ülőhelyét és az első sorok előtti részen, a színpad előtt állva tomboltak.
Zárásként nem maradhatott el az Adjon Isten jó éjszakát, de még ebbe is sikerült vinni egy csavart, ugyanis nem Ákos, hanem a kórus énekelte a búcsúzó szavakat. A szűnni nem akaró tapsviharra visszatért Ákos és a zenekar. A következő percekben pedig jött a katarzis két olyan dallal, amelyek valóban feltették az i-re a pontot. Így az est végén ismét csend és sötétség lett és nem maradt más velünk, csak a dalok: Amikor szerettél / Ne keress engem.
“Más útra térek
Ha megállok itt
Ne keress engem
Se másvalakit
Szerettem, botlottam
Minduntalan
Ne keress engem
Ha a dalnak vége van”
Ha megállok itt
Ne keress engem
Se másvalakit
Szerettem, botlottam
Minduntalan
Ne keress engem
Ha a dalnak vége van”
Úgy érzem, hogy ez az ünnepi alkalom valódi, őszinte emberi érzésekről szólt. Számomra egy emlékezetes este marad!


