2019. január 3.

Új év, új lehetőségek!

Hiszem, hogy minden új év egy új kezdet is egyben. 
"Istentől megkapjuk a szó szerinti teljesen új lehetőséget a következő esztendő még el nem fogyasztott, el nem kapkodott, el nem rontott napjainak kínálatában." Tiszta lapon írhatjuk élettörténetünket tovább. Mindannyian a magunk útját járjuk. Az óév útja véget ért, és szinte elölről kezdjük számolni a kilométereket (mint ahogy az autóban is néha lenullázzuk a kilométerórát). 

Mit teszünk még ilyenkor? Én például visszagondolok az eddig megtett útra. Mennyi kanyar, akadály és huppanó volt. Néha olyan helyről jött a veszély, a kihívás, ahonnan (talán) nem is vártam. Néha majdnem az volt az érzésem, hogy lesodródom az útról, amikor éppen nem sikerült jól bevennem az élet kanyarjait. Az élet viszont így is, úgy is megy tovább és nem árt megfeledkezni arról sem, hogy az út nem csupán a nagyoké. "Aki azt hiszi, hogy neki gyorsan kell mennie ő meghatározóbb és nagyobb, mint bárki más, nem biztos, hogy célba ér. A közlekedés nagy igazsága szerint előbb-utóbb mindenki alárendelt útvonalra is kerül."

Máskor meg megkérdőjeleztem, hogy volt-e értelme éppen az adott úton haladni. Ilyenkor viszont rájöttem arra, hogy nem feltétlenül az út a lényeges, nem is a szabályok, vagy a tempó, hanem az, aki láthatatlanul magát az utat adta nekem és ott van minden mögött. Mert az út valójában felfelé mutat: Istenre, aki rám és rád vár idelent, itt és most. "Aki megismeri Urunk teljes jóságát, az nem sokáig bizonytalankodik, az nem tévelyeg úttalan lelki utakon, az nem lesz hitet csereberélő, hazát és egyházat váltó türelmetlen vándor. 

Hogy mit kívánok magamnak 2019-re? Azt, hogy megtaláljam a lelki békét, hogy továbbra is kellő türelemmel és a rám jellemző higgadtsággal és udvariassággal tudjak viszonyulni az ismerőseimhez, kollégáimhoz, hogy vegyem kicsit lazábbra a dolgokat és a feladatokat, mivel sajnos sokszor túl komolyan veszem az életet (igen, ezt már sokan mondták). De mindenekelőtt egészséget, hiszen még most is bennem él a tehetetlenség érzése, amikor még az ágyból is nehezemre esett felkelni.

2019, új év, új lehetőségek és az életem következő fejezete. Kíváncsi vagyok, hogy mi mindent (bánatot és örömet egyaránt) tartogat a Fennvaló számomra!

Jókívánságom pedig családomnak, barátaimnak és ismerőseimnek:
"Uram, vezess engem a Te igazságodban! Egyengesd előttem útjaidat!" (Zsoltárok 5,9)






Nincsenek megjegyzések: