...vagy legalább is néhány óra múlva már az lesz, történelem. Mivel a múlt eseményein már változtatni nem tudunk.
2014 utolsó napja. Mi sem jelzi jobban, hogy mennyire gyorsan telik az idő, mint az évek múlása. Ilyenkor szokás fogadalmakat tenni meg jókat kívánni fűnek, fának. Olyannyira, hogy ezek a valamikori még őszinte érzésekkel teli jókívánságok, ma már javarészt elcsépelődtek, reflexszerű sablonként használjuk őket (természetesen tisztelet a kivételnek).
Idén lehetőségem volt számos dolgot átgondolni, átértékelni az eddigi életemmel kapcsolatosan és elhatároztam (többek között) azt is, hogy kizárólag azoknak fogom átadni a jókívánságaimat, akik valamilyen szinten közel állnak hozzám, akikkel nem csak egy évben egyszer vagy kétszer váltok pár szót.
Talán ez az egy pozitívuma ennek az évzáró pillanatnak, hogy ilyenkor van annyi idő arra, hogy az ember egy leltárt készíthessen saját magának, saját magáról. Ez hasznos már csak amiatt is, hogy tudjuk honnan jöttünk és, hogy hová tartunk.
Új az év, ami következik, új reményekkel, új fogadalmakkal. Egyszóval minden új, csak egy marad a régi: ez pedig az, amit átéltünk az elmúlt évek során.
Azt kívánom azoknak, akik egyáltalán olvassák ezen sorokat, amit ők kívánnának nekem. Sem többet, sem kevesebbet!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése