2012. május 31.

VV

Két betű ami egy sokak által ismert jelenség. Igen jelenség, mert nevezze bárki, bárminek, a VallóVillág-ról mindenki beszél/beszélt, azok is akik szeretik, no meg azok is akik nem.

Ma egy különleges napot élhettem meg, ugyanis VV Attilának (aki nem tudná a legutóbbi 5-s széria győztese) köszönhetően részese lehettem a villám villa party-nak, melyen 10 szerencsés civil betekintést nyert a villába és eltölthettünk ott pár kellemes órát. A házigazda maga Attila volt és rajtunk kívül, még VV Kinga és Péter is velünk voltak. Elméletileg VV Veronika is ott kellett volna legyen, bár őszintén szólva, nem éreztem kimondottan a hiányát. 

Attila és Péter, azaz a CTBT. nem okozott meglepetést, oly szempontból, hogy személyesen is azt kaptam tőlük, amit a VV5 alatt is nap mint nap láthattam. Személyesen megismerni őket, még ha pár óra erejéig is, részemről egy élmény volt. Ahogy ez lenni szokott a házigazda sürgött-forgott, emiatt sajnos nem beszélhettem vele nagyon sokat, viszont Péter nagyon nagyon jó fej volt és lehetett vele kötetlenül story-zgatni. 
Ami Kingát illeti igaza volt Attilának amikor azt mondta nekem, hogy kellemeset fogok csalódni benne. Igaz nem lehet pár órát, párt hónaphoz hasonlítani, emiatt még kissé bizonytalan vagyok annak kapcsán, hogy milyen is Kinga valójában. Ma kedves, már már visszafogott és diszkrét volt.

Már az első pár perc alatt a villában sikerült levonni azt a következtetést, hogy nagyon kicsi maga a hely odabenn, holott a TV-képernyőkön nagyobbnak tűnik, pl. nyugiszoba, vagy a hálószoba. 
Sikerült azért átszellemülnöm valamelyest, a hangulatot mindenképpen élveztem, egyrészt a nyüzsgés miatt másrészt rájöttem arra is, hogy ott bezárva lenni pár hónapig (persze ha mindezt a nézők is úgy akarják) kicsit sem könnyű, még akkor se, ha mindene meg van ott az embernek. Miért? Mert egy ingerszegény környezetben, összezárva tizenvalahány emberrel akik méghozzá különböző karakterek is, nem könnyű. Egy valóságos lelki kemény tréning-el ér fel.

Hogy részese lennék-e egy ilyen műsornak? Hmm elgondolkodtató, mindenesetre alapos megfontolást igényel.

Az külön élmény volt, hogy körbejárhattuk a villa falait a színfalak mögött is, ahol a kemény munka zajlott 24 órából 24-ben.

Még egyszer köszönet Attilának és az RTL Klub-nak is, hogy nyitottak voltak Attila ötletére, ugyanis mindeddig ilyen még nem volt, hogy civilek is bemehettek a villába egy ilyen kis látogatás erejéig.

Most pedig jöjjenek a képek:











2012. április 21.

XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál


Egy könyvszerető ember számára, mint jómagam ez maga a Paradicsom. Miért? Hisz rengeteg kiadó, sok könyvvel, sok újdonsággal vonul ki és akár órákat lehet eltölteni a helyszínen. Mindezt még tetőzik a különböző könyvbemutatók, előadások.

Számos kedvencemmel sikerült találkoznom, volt akivel nem ez volt az első alkalom, de annál meghittebb volt. Minden ismerősöm számára, aki könyvkedvelő, csak ajánlani tudom ezt a rendezvényt.

Az ember akinek sok mindent köszönhetek, de legfőképpen azt, hogy amikor az eddigi életem egyik legmélyebb pontján voltam ő rángatott ki a mélységekből.

A következőn pedig a Tanár úrral: stílusához megszokottan :)

Végül, de semmiképpen sem utolsósorban: Szegvári Katalin - Hol vagytok, ti régi játszótársak, beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatója, amelyen többen voltunk, mint ahány embert képes a terem befogadni, de a hangulat annál jobb volt. Egyedüli negatívum, hogy egy másik személyes kedvencem Vágó István sajnos nem tudott megjelenni.








2012. április 20.

PEME konferencia


2012.04.20 - reggel 10:00 - kezdetét vette a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület III. PhD konferenciája, Budapesten, az MTA irodaházán belül.
Jómagam az 1.szekció - Alkalmazott tudományok-on belül tartottam előadást. Első látásra mikor megkaptam a szekció beosztásokat meglepődtem, hogy mit is keresek én e szekción belül, de ma ahogy láttam/hallottam az előttem előadást tartó kollégákat rájöttem, hogy azért annyira mégsem távoli témák vannak az enyém mellett. Persze azért volt egy-kettő, de ahogy a szervezők is mondták, hogy olyannyira heterogének volt a jelentkezők által benyújtott prezentációk, hogy nem lehetett egyértelműen "tiszta" szekciókat kialakítani.

Bár, szervezés szempontjából kicsit többre számítottam (főleg, hogy a részvétel regisztráció díjhoz volt kötve), összegezve az kell mondanom, hogy egy jó lehetőség, nem utolsó sorban azért is mert publikálási lehetőséggel is jár a konferencián való részvétel, ami egy doktorandusz számára létfontosságú. Szóval hamarosan megjelenik az első cikkem is. Persze már két egyetemi jegyzet készen van, csak a publikálással vannak tolódások, de ez a cikk megjelenés mégis egy másfajta jó érzéssel tölt el.