2010. február 19.

Amit tanultam!

Megtanultam, hogy nem érdemes megbosszulni valakit vagy valamit aki/ami ártott nekem.
Így megpróbálok eszerint cselekedni, ami a mai igazságtalanságot illeti. 
Sőt ha sikerül lelkileg összeszednem magam, akkor már könnyebb is lesz (a jó az, hogy van egy hely még ebben a városban amihez ragaszkodom és ahol mindig megnyugszok és megtalálom a lelki békét). Reményeim szerint sikerülni fog minél rövidebb időn belül eljutnom oda.

Hogy milyen kuku-ruku-kukur va-va-va-va-va-va kikiriki-kiki ba-ba-ba-ba-ba-ba kuku-ruku-kukur va-va-va-va-va-va ez az élet

Pontos idézet Emil Rulez egyik csodálatos remekművéből! Ajánlom mindenkinek e dalt!

Kész ennyi volt, nincs tovább! Itt lezárul egy szakasz az eddigi életemből, végleges lett, nem taníthatok tovább!
Ami a "szép" és tipikusan "szép" hazánkra utaló jel, hogy semmilyen, alaptalan dolgok miatt történt mindez. Hiába adsz te bele mindent, csinálsz valamit szívvel, lélekkel, ha leszarnak magasról mások (elnézést, a nyomdafestéket nem tűrő szó miatt).

Íme itt a dal is: Emil Rulez - Kukuruku

2010. február 18.

Zárás

Bizonyára egyes ismerőseimnek, feltűnt, hogy a mai nap folyamán kaptak egy meghívót a blogomra. Ez annak köszönhető, hogy úgy döntöttem, zárttá teszem a blogot, mivel bizonyos jelek arra utalnak, hogy egyes személyek akik olvasták a bejegyzéseimet, bizonyos infókat megpróbáltak ellenem felhasználni.
Nem 100%-os információ, csak egy erős megérzés. Így mostantól szűkítem a baráti körömet és az olvasók számát.

Akik elfogadták a meghívót, köszönet (igyekszem majd nem untatni benneteket).