2009. december 16.

sokkkkkkk: minden marad úgy mint eddig

Azoknak akik azt hiszik, hogy az állami intézmények működnek és korrektek: "Igen ez így van, nézzétek csak tovább a rózsaszín felhőtöket".
Akik esetleg reálisan látják, azt a lehetetlen állapotot ami ebben az országban egyre nagyobb mértékben kezd eluralkodni (sajnos ezekből kevesebb van), kedves olvasók, szomorúan közlöm, hogy semmi sem változott a választásokat követően (bár ezt sejthettük) és hiába reménykedünk, hogy majd 2010-ben jobb, nem lesz jobb.


Esetleges megoldás? (mi "kicsik" vagyunk a változtatáshoz, most ezt a legegyszerűbben azzal tudnám alátámasztani, hogy hiába mész el a választásokra, a masszív csalások miatt úgy is az nyer aki a legtöbbet fizet) ezért vagy költözünk egy jobb országba, vagy ha erre nincs lehetőségünk, akkor megpróbálunk valahogy "életben maradni" ebben az országban. 
A lényeg az, hogy nekik ott a jó kis meleg székben jó legyen és tovább gazdagodjanak, mi meg boldoguljunk ahogy tudunk!

2009. december 13.

Advent 3 - Vasárnap

Még egy hét és mind a 4 gyertya égni fog, ez a szép kis várási időszak lassan a végéhez közeledik.
Most nem az okoskodásaimra akarom szentelni e pár sort, hanem megosztanám inkább egy úriember gondolatait:
"Örök várakozásban élünk mindig, de az Advent decemberi csendje hatalmába keríti az embert, nincs bizonytalanság az érkezés felől, biztosak vagyunk, hogy eljön, akit várunk, eljön a Karácsony. Sorra elégnek a gyertyák, meleg kalács illata tölti be életterünket, lelkünkben fehéren hull a hó, felvesszük ünneplő ruhánkat, mert így illik várni az Angyalt. Az üzletekben hatalmas tolongás, mindenki ajándékot vásárol, meglepetést készít szeretteinek, tele vagyunk külső csillogással, tűzijátékfények cikáznak, de vajon felkészítettük-e a lelkünket a Megváltó befogadására? Megsokasodnak a tennivalók, kitakarítjuk a lakást, ünnepi
ételeket, süteményeket készítünk, karácsonyfát díszítünk, alatta már ott vannak az ajándékok, tehát minden kész van, mindent elvégeztünk. Sok volt a dolgunk, s nem maradt időnk, hogy lelkünket is megtisztítsuk, hisz Krisztus nem a tiszta szobába akar belépni, ő a lelkünk ajtaján kopogtat, s bizony nagyon sokan nem készültünk fel a vendégfogadásra. Nem tudunk ajtót nyitni, vagy már az ajtónkat is befalaztuk? 

– A betlehemi csillagot köd, felhő takarja el, nem mutat utat pásztorló életünknek. De sohasem késő megtenni az első lépést...Nézzünk szembe önmagunkkal, s az ajándékok mellé tegyük oda a szívünket is, hogy általa igazi értéket adhassunk. Hogy mélységében érezhessük meg a megváltó szeretet ünnepét, az általunk befogadott Krisztus örök parancsolatát, hogy általunk is jobbá váljék a világ. Úgy osztogass, hogy minden sokszorosan térül meg benned, s meggyújtott gyertyád lángja így áraszt igazi fényt, meleget. Világítsanak a belső fények, életed befogadó jászollá váljék, hogy tebenned is megszülethessék a Krisztus, hisz odakint zúzmarás, érzéketlen a világ, megfagyott könnycseppek várják lelked gyertyáinak szeretet-melegét.
-Áldd meg, Istenem, ezt az ünnepet, add meg nekünk a szeretet, a megbocsátás, a tiszta békesség szent ajándékát." (László János. Kolompszó, I.évfolyam, 4.szám, December 2006)


2009. december 7.

A3

Akiknek esetleg ez nem mondd sokat, elmondom, hogy az "erdélyi" autópályáról van szó.
Volt szerencsém a múlt hétvégén átutazni ezen a 42km-es szakaszon és kellemesen meglepő érzés volt, csak mire az ember megszokná az érzést, hopp véget is ér és megint jöhetnek a "jó" kis falvak illetve a nyomott forgalmi viszonyok.
Szomorú, hogy egy olyan országban élünk, ahol már azzal büszkélkedünk, hogy elkészült kemény 42km-es szakasz az autópályából. Más ország ami területileg kisebb már 7 autópályával rendelkezik.
Most, hogy megvannak a választási eredmények és nagyon úgy néz ki, hogy minden marad úgy ahogy eddig, szerintem aki teheti költözzön az országból. Bevallom én is megtenném ha adva lenne a lehetőség.